Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amelynek általános mértéke adásvétel esetén a forgalmi érték 4%-a. Ez a mostani ingatlanárak mellett akár milliós összegre is rúghat, amely jelentős anyagi megterhelést jelenthet a vevőnek. Vannak azonban olyan kedvezmények, amelyek igénybe vételével csökkenthető a fizetendő illeték mértéke, illetve mentesség esetén egyáltalán nem is kell illetéket fizetni. Vegyük számba a leggyakoribb illetékkedvezményeket!
1. Lakóház építése
Ha a vevő 4 éven belül lakóházat épít az erre alkalmas telken, és a felépített lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, akkor mentesül az illeték megfizetése alól. Fontos azonban, hogy a NAV a szerződés benyújtásakor csak felfüggeszti az illetéket, és akkor fogja törölni, ha az építésügyi hatóság 4 éven belül kiadta a végleges használatbavételi engedélyt, illetve a használatbavételt tudomásul vette.
2. Cserepótló vétel
Ez az illetékmentesség akkor vehető igénybe, ha a vevő amellett, hogy lakást vásárol, el is ad egy másik lakást, és a vásárolt lakás forgalmi értéke kevesebb, mint az eladott lakás értéke. Az illetékmentesség további feltétele, hogy a vevő a másik lakását a vásárlást megelőző 3 éven belül, vagy a vásárlást követő 1 éven belül adja el.
Pl. a vevő 2023-ban 50 millió Ft-ért eladja a lakását, majd 2025-ben 48 millió forintért vásárol lakást, akkor nem kell illetéket fizetnie (az eladásra tekintettel azonban felmerülhet személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség. A két fajta közteher közötti különbségekről a korábbi cikkemben olvashatsz részletesen).
Ha viszont a vásárolt lakás forgalmi értéke meghaladja az eladott lakás forgalmi értékét, akkor csak a különbözet után kell illetéket fizetni.
Pl. a vevő 2024-ben 36 millió Ft-ért adja el a lakását, majd 2025-ben 60 millió Ft-ért vásárol lakást. Ebben az esetben csak 24 millió Ft után kell illetéket fizetnie.
3. Bizonyos hozzátartozók közötti adásvétel
Nem kell illetéket fizetni, ha egyenesági rokonok (pl. szülő-gyermek) vagy házastársak között történik az adásvétel.
4. Házastársi közös vagyon megosztása
Egy válás nem csak érzelmileg, hanem anyagilag is megterhelő lehet. Emiatt, ha a házastársi közös vagyont úgy szüntetik meg az elváló házastársak, hogy az egyikük ellenérték fejében magához váltja a másik házastárs ingatlan-tulajdonát, akkor nem kell illetéket fizetni a jogügylet után.
5. CSOK Plusz kölcsönből történő lakásvásárlás
A CSOK Plusz kölcsön vonzó alternatíva lehet a gyermeket tervező házaspárok számára, hiszen
- a teljes futamidő alatt 3%-os kamatot kell fizetni,
- az első gyermek megérkezését követően 1 évre szünetel a kölcsön törlesztése,
- a második és további gyermekek születését követően gyermekenként 10 millió Ft összegű vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra lesznek jogosultak, és
- vagyonszerzési illetéket sem kell fizetni.
Arról, hogy milyen buktatókat érdemes elkerülni a CSOK Plusz igénybe vételével történő lakásvásárlás esetén, itt írtam korábban.
Ingatlan vásárolnál és ügyvédet keresel? Fordulj hozzám bizalommal!
Ha pedig további hasznos és gyakorlatias jogi tippeket olvasnál, keresd fel a blogomat, illetve kövesd be a Facebook és Instagram oldalamat!
